Ingó-és ingatlan értékesítésből származó jövedelem adózása

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtásának határidejéhez közeledve érdemes áttekinteni az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítéséhez kapcsolódó legfontosabb adózási szabályokat. Jelen cikkben összefoglaljuk, hogy milyen bevételeket, költségeket és kedvezményeket kell figyelembe venni az adókötelezettség megállapításakor.

Ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítése

Mit tekintünk ingatlannak?

Ingatlannak minősül többek között a termőföld, a telek, az épület és az építmény. Ide tartozik minden olyan dolog is, amely a földdel alkotórészi kapcsolatban áll, vagyis attól nem választható el anélkül, hogy az állaga sérülne. Ilyen lehet például nemcsak egy családi ház, hanem egy beton alapra épített, tartósan összeszerelt faház is.

Vagyoni értékű jognak számít például a földhasználat joga, az építményi jog, a haszonélvezet, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

 

A jövedelem megállapítása

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásához elsőként a bevételt, majd az azzal szemben elszámolható költségeket kell megállapítani.

Bevétel

A személyi jövedelemadó törvény alapján bevételnek minősül minden olyan ellenérték, amelyet a magánszemély az ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházásával megszerez. Ilyen lehet különösen az eladási ár, csere esetén a kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő átadás esetén az okiratban meghatározott érték.
Fontos, hogy részletfizetés esetén is a teljes vételárat kell bevételként figyelembe venni abban az évben, amikor a jövedelemszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a vételár ténylegesen mikor kerül teljes egészében megfizetésre.

Elszámolható költségek

A bevétellel szemben a törvényben meghatározott, igazolt kiadások számolhatók el. Nem vonható le ugyanakkor olyan költség, amelyet a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben már korábban elszámolt.

Elszámolható költség lehet különösen:

  • a megszerzésre fordított összeg;
  • az értéknövelő beruházások igazolt költsége;
  • az átruházással közvetlenül összefüggő egyéb kiadás, például ügyvédi díj vagy ingatlanközvetítői költség.

Megszerzésre fordított összeg

A megszerzésre fordított összeg jellemzően az adásvételi szerződésben, csereszerződésben, hatósági határozatban vagy egyéb okiratban szereplő érték. Ide tartozhat többek között az öröklés vagy ajándékozás útján megszerzett ingatlan illetékkiszabás alapjául szolgáló értéke, építés esetén a számlával igazolt költség, illetve ingatlanlízing esetében a lízingdíjak tőkerésze és az ahhoz kapcsolódó további igazolt kiadások.

Ha a megszerzésre fordított összeg a törvényi szabályok alapján nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával lehet csökkenteni.

Értéknövelő beruházás

Értéknövelő beruházásnak azok a ráfordítások minősülnek, amelyek az ingatlan szokásos piaci értékét növelik. Ide sorolhatók azok az igazolt kiadások is, amelyek az átruházást megelőző 24 hónapon belül, az ingatlan állagmegóvása érdekében merültek fel, és összegük meghaladja az adásvételi szerződés szerinti bevétel 5%-át.

 

Az adóalap meghatározása ingatlanértékesítés esetén

A jövedelemszerzés időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Ez tehát nem feltétlenül esik egybe azzal az időponttal, amikor az eladó a teljes vételárat megkapja.

A jövedelem a bevétel és az elszámolható költségek különbözete. A költségek legfeljebb a bevétel összegéig vehetők figyelembe, így a számított jövedelem nem lehet negatív.

Ingatlanértékesítés esetén az úgynevezett „5 éves szabály” alapján a számított jövedelem adóköteles része az idő múlásával csökken:

Megszerzés évében (0. év) 100%
Megszerzést követő évben (1. év) 100%
Megszerzést követő második évben (2.év) 90%
Megszerzést követő harmadik évben (3.év) 60%
Megszerzést követő negyedik évben (4.év) 30%
Megszerzést követő ötödik évben (5.év) 0%

 

Adómentes ingatlanátruházások

Az szja törvény egyes esetekben részben vagy teljes egészében adómentességet biztosít az ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre.

Adómentes lehet például:

  • a házassági vagyonközösség megszűnésekor a házastárs vagy bejegyzett élettárs általi megvásárlásból származó jövedelem;
  • a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő átruházásból származó jövedelem;
  • az önkormányzati vagy állami tulajdonú lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés;
  • bizonyos feltételek mellett a műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem.

Szintén nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó bevételt bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés alapján teljes egészében tartozásai megfizetésére fordítja. Részleges felhasználás esetén az adókötelezettséget arányosan kell megállapítani.

A megállapított adót nem kell megfizetni, vagy arányosan csökkenthető, ha a magánszemély a jövedelmet saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben férőhely megszerzésére használja fel.

 

Ingó vagyontárgy értékesítése

Ha a magánszemély ingó vagyontárgy értékesítéséből szerez jövedelmet, és az értékesítés nem gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ebből származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. Amennyiben az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, a bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik.

Bevétel ingó vagyontárgy értékesítésekor

Bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyet a magánszemély az átruházással összefüggésben megszerez. Ide tartozik az eladási ár, csere esetén a kapott vagyontárgy piaci értéke, valamint nem pénzbeli hozzájárulásként történő átadáskor az okiratban meghatározott érték.
Ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, akkor az nem az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint, hanem önálló tevékenységből származó jövedelemként kezelendő.

Elszámolható költségek ingó vagyontárgy esetén

Az ingó vagyontárgy értékesítésénél is levonhatók az igazolt, törvényben elismert kiadások. Ilyen lehet például:

  • a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta vagy más bizonylat szerinti érték;
  • csere esetén a csereszerződésben meghatározott érték;
  • külföldről behozott vagyontárgynál a vámkiszabás alapjául szolgáló érték, vagy ennek hiányában a számla szerinti forintra átszámított összeg;
  • öröklés vagy ingyenes szerzés esetén a hagyatéki eljárásban vagy illetékkiszabás során megállapított érték;
  • az átruházással közvetlenül összefüggő igazolt kiadások.

Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel 25%-a minősül jövedelemnek.

 

Adómentesség és kedvező szabályok ingó értékesítésnél

Az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem esetében több kedvező szabály is alkalmazható. Nem kell megfizetni az év során együttesen keletkezett jövedelem adójának 30 ezer forintot meg nem haladó részét.

Nem kell jövedelmet megállapítani akkor sem, ha az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Adómentesség alkalmazható abban az esetben is, ha a magánszemély az értékesítésből származó bevételt teljes egészében tartozásai megfizetésére fordítja. Részleges felhasználásnál az adóköteles jövedelemrészt arányosan kell meghatározni.

Speciális szabály vonatkozik a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, valamint a vadon gyűjtött termékek értékesítésére is. Ezekben az esetekben a bevétel 25%-a minősül jövedelemnek, az adót pedig a kifizető, illetve a felvásárló állapítja meg és vonja le.

Az őstermelői tevékenység során használt, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel szintén ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül. Az igazolt költségek azonban csak akkor vonhatók le, ha azokat az őstermelői tevékenység során korábban nem számolták el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

 

Az adó mértéke és bevallása

Az ingatlan, vagyoni értékű jog, valamint ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet a magánszemélynek az éves személyi jövedelemadó-bevallásában kell bevallania. A bevallás és az adó megfizetésének határideje az adóévet követő év május 20. napja.
Az adó mértéke 15%. Bevallási kötelezettség azonban nem keletkezik, ha az átruházásból származó bevétel adómentes, vagy abból jövedelem nem keletkezik.

 

Összegzés

Az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítésének adózása több szempont együttes vizsgálatát igényli. A bevétel, az elszámolható költségek, a szerzés időpontja, valamint az esetleges adómentességek és kedvezmények mind befolyásolják, hogy keletkezik-e tényleges adófizetési kötelezettség. Éppen ezért az adóbevallás elkészítése előtt célszerű minden kapcsolódó bizonylatot, szerződést és igazolást áttekinteni.

 

A jelen cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az adó- vagy jogi tanácsadást. Nem tartalmazza az adójogszabályok teljes körű ismertetését, illetve nem számol az egyedi helyzetekkel, így az itt leírtak alkalmazásából eredő felelősséget kizárjuk.

 

Lépjen velünk kapcsolatba!

VGKE Tanácsadó Kft.

  • Ügyfélszolgálati iroda

    1143 Budapest, Hungária krt. 134. II. 24.

  • Adószám

    11696292-2-42

  • Cégjegyzékszám

    01-09-930538

Írjon nekünk kapcsolati űrlapunkon keresztül!